Az erőszak fajtái II. rész : A csoportos támadás
2017. augusztus 27. írta: explicitmagazin

Az erőszak fajtái II. rész : A csoportos támadás

Ha csoportos támadás ér, a legjobb tanács az, hogy fuss, amíg megteheted. Ám ennél sokkal biztonságosabb felismerni azt, hogy az adott helyzet csoportos támadással fenyeget és elkerülni azt. Mik a figyelmeztető jelek? Egyáltalán, hogy alakulhat ki egy ilyen helyzet? Ha nem sikerül elkerülni, mit tehetünk?pexels-photo-50859.jpeg

Petz László írása

A sorozat előző részében,a dominancia harcról esett szó . A második részben egy sokkal veszélyesebb szituációt vizsgálunk meg. A csoportos támadást. Annak is azt a fajtáját, amit egyébként szintén az előző cikkben leírt dominancia harc kategóriájába sorolhatunk, ám mégis külön kell tárgyalnunk, mivel azon túl, hogy veszélyesebb annál, a megküzdési stratégiája is nagymértékben eltér attól.

Ebben a dominancia harcban azonban nem az áldozat feletti uralom, vagy győzelem a cél. Ennek a rituálénak-mert bizony ez is az- az a célja, hogy az egyén bebiztosítsa a csoporton belül elfoglalt helyét. A tagok azzal mutatják ki a csoport iránti hűségüket, hogy kegyetlenkednek a kívülállónak kikiáltott emberrel. Minél kegyetlenebbek, vagy brutálisabbak az egyes csoporttagok annál inkább részei a csoportnak. Az ilyen típusú cselekményeknél szinte versenyt láthatunk, ki tud kegyetlenebb lenni. Mindezt olyan teljesen hétköznapi emberekből is kiváltja a rítus, akik egyedül, vagy más körülmények között nem tennének ilyet. Addig, míg a korábban tárgyalt dominancia rítusban szerephez jut a kihívott, dominanciája, ereje, neme, addig a csoportos rítusnál ezeknek nincsen jelentősége. Az áldozat tárgyiasul. Mintegy segédeszköze lesz a versenynek. Lehet akár egy jól megtermett férfi vagy egy kisgyermek. Nincs jelentősége. Ez az egyik ok, ami rendkívül veszélyessé teszi ezt a helyzetet. A támadók nem tekintik embernek az áldozatot. A kívülálló bármely cselekedetét csak ürügynek vehetik a még durvább bántalmazáshoz, mint ahogyan a passzivitást is. Valójában mindegy mit tesz, vagy nem tesz az áldozat komoly esélye van arra, hogy egyre brutálisabban bántalmazzák. Előfordulhat, hogy még az áldozat halála sem állítja le a folyamatot. Például, sokan láthattunk olyan képsorokat, ahol a meggyilkolt katonák holttestét még tovább ütlegelte a tömeg vagy csak fel-alá hurcolta az utcán. Vagy talán emlékszünk még arra a kisfilmre, ami néhány évvel ezelőtt bejárta az internetet. A felvételen az látszik, hogy egy amerikai nagyvárosban néhány fiatal, fényes nappal nagy hanggal és zenét hallgatva halad az utcán, majd hirtelen minden átmenet nélkül az egyik megüti a vele szembejövő kívülállót, akinek sikerül elmenekülnie. Ám ekkor a többiek válogatás nélkül ütik le az embereket az utcán. Ebben a helyzetben járókelők csak eszközök voltak, hogy a csoporttagok bizonyíthassák csoporthűségüket. Ezt a pszichológiai jelenséget használják ki sok esetben a bűnözői körök vezető pozícióban lévő tagjai, hogy gyilkosságokra buzdítsák a többieket. De jól ismerhetjük a háborúk során azt a módszert is, amikor az ellenséget megfosztják az emberi mivoltától és csak „AZ ELLENSÉG” marad. Csak annak a másságát hangsúlyozva.
A fentiekből következően, ha a legkisebb jelét is észleljük, hogy csoportos támadás érhet minket, azonnal hagyjuk el a helyszínt. Ne hezitáljunk, mit gondolnak rólunk a többiek, hogy elkésünk valahonnét, vagy kerülnünk kell. Mert ha mégis belekeveredünk, egy ilyen helyzetbe komoly esélyünk van egész életünkre szóló sérüléseket szerezni.edu-lauton-66201.jpgÁrulkodó jelek

Amíg az előző részben leírt, főleg a fiatal férfiakra jellemző, dominancia harc, bárhol és gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet, addig a csoportos támadásnak már vannak olyan jellemzői, amik segítenek felismerni a helyzetet.
Alapvetésként elmondhatjuk, hogy a csoportos támadás helyszíne az odagyülekező emberektől válik veszélyessé. Azt is leszögezhetjük, hogy az erőszakos cselekményekre akkor kerül sor, ha az emberek tudatállapota megváltozik. A legnagyobb mértékben a kábítószer és a drog az, ami alapjaiban képes megváltoztatni az ember gondolkodását, még ha csak egy viszonylag rövid időre is. Ám ez a rövid idő éppen elég lehet ahhoz, hogy kialakuljon egy olyan helyzet, amibe nem szeretnénk belekerülni. Az erőszakos cselekmények sokkal gyakoribbak olyan területeken ahol sok kábítószer használó él. Minden városban megvannak ezek a városrészek. Ezek a helyek nem csak a kábítószer élvezet miatt megváltozott elméjű emberek miatt veszélyes. Hanem a különböző bűnözői csoportok miatt is. A vitatott hovatartozású területeken sokkal nagyobb eséllyel találjuk szembe magunkat olyan csoportokkal, akik hajlamosak az erőszakra. Jellemzően a fiatal férfiakból álló csoportokat kell elkerülnünk. Ám azt tudnunk kell, hogy ha nők is vannak, a csoportban az csak minimálisan csökkenti a veszély nagyságát. Sőt ha valaki a csoporttagok közül megindítja a támadást és a csoport vele tart, bizony sokkal nehezebb helyzetben leszünk, ha nők is vannak abban az adott csoportban. Az előző cikkben kifejtett fékek hiánya miatt. De csoportos támadás érhet minket tisztán nőkből álló csoportok irányából is.
Tehát összegzésül elmondhatjuk, hogy azok a helyek és időpontok a veszélyesek, amikor és ahol nagyobb számú fiatal gyűlik össze vegyes csoportokat alkotva és jó eséllyel fogyasztanak kábítószert és/vagy alkoholt. A veszélyhelyzetet még növelhetjük azzal is, ha helyismeret nélkül és egyedül érkezünk a helyszínre. Esetleg ez a helyszín a város olyan részén van, ami erősen fertőzött a bűnözés által.
Létezik a csoportos támadásnak egy másik válfaja is. Ebben a helyzetben konfliktus van a csoporton belül. Éppen harc folyik és a kívülálló be akar avatkozni ebbe. Ilyenkor könnyedén előfordul, hogy a csoport újra egységet alkotva próbálja őt eltávolítani. Ez a kulcs momentum. Ugyanis itt a kívülálló nem eszköz a csoporthűség bizonyítására, hanem csak zavaró tényező. Ha eltávolodik, akkor a csoport nem akarja mindenáron megsemmisíteni. Ez a folyamat zajlik le sok esetben, amikor a rendőröket házastársi erőszakhoz riasztják és kiérkezve a helyszínre azzal szembesülnek, hogy a bántalmazott és a bántalmazó vált váll mellé vetve támadnak rájuk. Számtalan hasonló szituációról számolhatnak be a mentőszolgálat vagy a tűzoltóság dolgozói. A szociális munkásokról nem is beszélve.people-eiffel-tower-lights-night.jpgSTRATÉGIÁK

1. Elkerülés

Ha a fent észlelt jeleket véljük felfedezni egy szituációban, akkor ne habozzunk cselekedni. Ha este mikor sietünk, hazafele azt látjuk, hogy egy parkban egy meglehetősen hangos fiatal férfiakból álló társaság alkoholos állapotban lehet, akkor forduljunk vissza kellő távolságból. Menjünk át az utca túloldalára vagy kerülővel menjünk haza. Ne törődjünk, azzal mások mit mondanak, gondolnak. Esetleg kinevetnek. Mert ha még is jól működnek a megérzéseink, de mégsem hallgatunk rájuk, akkor már sokkal kevesebbet tehetünk azért, hogy jól jöjjünk ki a helyzetből. Tehát legyünk éberek és a legapróbb jelre is térjünk ki. Ne adjunk esélyt a támadásra. Nagyon,nagyon sok támadás elkerülhető lenne, ha az emberek lemernék győzni az esetleges feleslegesnek bizonyult óvintézkedés miatti megszégyenüléstől való félelmet. Ne gondold, hogy „ á ez velem úgysem történhet meg” . De megtörténhet és nem biztos, hogy lesz időd megbánni, vagy lehetőséged, hogy egy következő alkalommal másként cselekedj. Légy éber. Megmenthet.

2. Embernek maradni

Mikor már fenyegetően körbe állnak minket és nem éppen a telefonunkat vagy más értékeinket próbálják elkérni...akkor bizony figyelmetlenül besétálunk egy csoportos támadással fenyegető veszélyhelyzetbe. Ha már nincs lehetőségünk elmenekülni akkor időt kell nyernünk. El kell kerülnünk azt, hogy a támadók csak eszköznek tekintsenek. Meg kell őriznünk az emberi mivoltunkat a szemükben. Beszéljünk, nem baj, ha viccelődnek rajtunk, próbáljuk meg késleltetni a támadást. Mert ha egyszer már bántalmazásba csapott a dolog, akkor sokkal de sokkal nehezebb dolgunk lesz. Személyesítsük meg magunkat. Próbáljuk meg elkerülni, hogy másnak látszunk, mint ők. Keltsünk érzelmeket. Mindenáron el kell kerülni azt, hogy, tárgyiasuljunk. Nem szabad visszariadni extremitásoktól sem. Játsszuk meg az őrültet. Például játsszuk azt, hogy fókák vagyunk, vagy majmok. Ennek célja, hogy meghökkentsük őket és eltérítsük a csoport szándékát. Időt és teret nyerjünk a menekülésre. Mert bármennyire is jól képzett harcosok is lehetünk, egy csoport ellen kevés az esélyünk.

3. Harcolni

Nem mindig sikeresek a fenti megoldások. Vannak olyan helyzetek, amikor bármit is teszünk, nem tudjuk elkerülni a harcot. Van, hogy a támadók egyszerűen eldöntötték, hogy bántani fognak, tegyünk bármit is ez ellen. Ebben az esetben harcolni kell. Erre a helyzetre valójában nincs jó megoldás. Talán azt tudom javasolni, hogy ne finomkodjunk. Teljes erőbedobással, maximális elszántsággal támadjunk. Úgy mint aki egy téglafalat akar áttörni. Ha harcra kerül sor, ne foglalkozzunk a következményekkel. Küzdjünk a legjobb tudásunk szerint. Az életünk lehet a tét. Addig harcoljunk, amíg nem tudunk elmenekülni. Kiabáljunk, csapjunk zajt, hívjuk fel magunkra a környék figyelmét. Támadjunk a csoport leggyengébb tagját vagy azt, aki elállja a menekülésünk útját. Ilyenkor minden eszköz megengedett. Használjuk a náluk lévő tárgyakat-kulcs, táska, esernyő stb,- fegyverként.

A fent leírtakat tekintsük úgy, mintha halványan megvilágítanánk a csoportos támadásoknak és a támadás kivédésének, módjainak néhány részletét. sajnos a cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy olyan mélységben tárgyaljuk a témát amilyenben szükséges lenne, hogy teljes képet kapjunk erről a szituációról.

Esszenciálisan összefoglalva a megoldási lehetőségeket:
„Jobb elkerülni, mint elfutni, jobb elfutni, mint eltéríteni(szándékot),jobb eltéríteni, mint harcolni,jobb harcolni, mint meghalni”
/T.Rose/

A sorozat következő részében a ragadozószerű támadásokat vizsgáljuk meg.

Az Explicit Magazin Neked szól, aki TÖBB vagy.

KÖVESS MINKET!fb-logo_explicit2.png